Portré
Rusznyák Gábor
Életrajz
1973-ban született Karcagon. Édesanyja, Tüdős Julianna tanító, édesapja Rusznyák Aladár, rajz-román-orosz szakos tanár. Általános iskolai tanulmányait Kőröstarcsán kezdte 1979-ben, majd Battonyán fejezte be a Magdu Lucian Román Általános Iskolában.
1991-ben érettségizett a gyulai Nicolae Balcescu Román Gimnáziumban.
1991-1994 között a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola hallgatója, tanító szakon. Mellette 1991-1995 között a színészképzőt is elvégezte a főiskola keretein belül.
1995-2000 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója, rendező szakon, köztársasági ösztöndíjjal.
2000-2001 között a Vígszínház,
2002-2003 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház,
2003-2009 között a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője, a Kaposvári Egyetem adjunktusa.
2012-től a Miskolci Nemzeti Színház művészeti tanácsának tagja, a színház renezője, mellette 2015-től a kecskeméti Katona József Színház főrendezője.[3][4]
Nős, két gyermek édesapja
Színészként közreműködött a Schilling Árpád rendezte Baal című előadásban. A Baal és a W-munkáscirkusz zeneszerzője.

Képsorozatok
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Művészek írták
Peter Lindbergh – Budapest Fotó Fesztivál
A Budapest FotóFesztivál és a Műcsarnok 2025-ben immár kilencedik alkalommal rendezi meg közös fesztiválnyitó kiállítását – idén Peter Lindbergh ikonikus fotóiból válogatva. A nemrég elhunyt fotóművész műcsarnoki tárlatát fia, Simon Brodbeck, a BPF eseményét Mucsy Szilvia, a fesztivál igazgatója nyitotta meg. Szegő György -
Interjúk
„Lélek nélkül nincs is emberi arca semminek”
Interjú Hegedűs D. Gézával a gyermeki rácsodálkozásról és nagy fordulópontokról, a kitaposott ösvényekről és a színház örökkévalóságáról Kozma András