Portré
Mácsai Pál
színész
videón közreműködik
szövegkönyv
rendező
szerkesztő
művészeti vezető
összeállította
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., színész, 1984, rendező, 1987-90.
Életút: 1984�89 a Nemzeti Színház, 1989�93 a Madách Színház tagja, 1993� szabadúszó. 1996� a Magy. Színész-kamarai Egyes. aleln., 1997� a Magy. Színházi Társ. vez.ségi tagja. Jászai Mari-díj (1991), Erzsébet-díj (1993), Greguss-díj (1995), Mensáros-plakett (1996).
Főbb szerepei: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Mosca (Jonson: Volpone), Pembroke (Dürrenmatt: János király), Salieri (Shaffer: Amadeus), Shakespeare: V. Henrik, Ramong Geyza főhadnagy (Krleľa: Terézvári garnizon), Sakini (Patrick: Teaház az Augusztusi Holdhoz), Edgar (Shakespeare: Lear király), Férj (Akutagava�Müller: A vihar kapujában), Tokeramo Nitobé (Lengyel M.: Tájfun), Antonius (Shakespeare: Julius Caesar), Anouilh: Becket, Cipolla (Mann: Mario és a varázsló), Szigligeti: Liliomfi, August Strindberg (Enquist: A tribádok éjszakája), Clov (Beckett: Végjáték), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája),
filmen: Gyertek el a névnapomra (1984), Kérők (1985 tv), Hanussen (1988 magy.�NSZK), Sztálin menyasszonya (1990), Valencia-rejtély (1995 tv), Szarajevó kávéház (1995 tv), Szabadság tér 56 (1997 tv), Nemkívánatos viszonyok (1997 tv).
Főbb rendezései: Sobol: Gettó, Örkény: Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, Shakespeare: Téli rege, Németh Á.: Anita, Spiró: Vircsaft, Goldoni: A szmirnai impresszárió. 1989 megjelent Zárójelentés c. nagylemeze.
Életút: 1984�89 a Nemzeti Színház, 1989�93 a Madách Színház tagja, 1993� szabadúszó. 1996� a Magy. Színész-kamarai Egyes. aleln., 1997� a Magy. Színházi Társ. vez.ségi tagja. Jászai Mari-díj (1991), Erzsébet-díj (1993), Greguss-díj (1995), Mensáros-plakett (1996).
Főbb szerepei: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Mosca (Jonson: Volpone), Pembroke (Dürrenmatt: János király), Salieri (Shaffer: Amadeus), Shakespeare: V. Henrik, Ramong Geyza főhadnagy (Krleľa: Terézvári garnizon), Sakini (Patrick: Teaház az Augusztusi Holdhoz), Edgar (Shakespeare: Lear király), Férj (Akutagava�Müller: A vihar kapujában), Tokeramo Nitobé (Lengyel M.: Tájfun), Antonius (Shakespeare: Julius Caesar), Anouilh: Becket, Cipolla (Mann: Mario és a varázsló), Szigligeti: Liliomfi, August Strindberg (Enquist: A tribádok éjszakája), Clov (Beckett: Végjáték), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája),
filmen: Gyertek el a névnapomra (1984), Kérők (1985 tv), Hanussen (1988 magy.�NSZK), Sztálin menyasszonya (1990), Valencia-rejtély (1995 tv), Szarajevó kávéház (1995 tv), Szabadság tér 56 (1997 tv), Nemkívánatos viszonyok (1997 tv).
Főbb rendezései: Sobol: Gettó, Örkény: Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, Shakespeare: Téli rege, Németh Á.: Anita, Spiró: Vircsaft, Goldoni: A szmirnai impresszárió. 1989 megjelent Zárójelentés c. nagylemeze.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György -
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György