Portré
Iglódi István
színész
rendező
rendezőtanár
játékmester
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., színész, 1962-66, rendező, 1968.
Életút: 1966-73 a Nemzeti Színház tagja, 1968- rendez is, 1973-82 a 25. Színház (ill. a Népszínház) színész-rendezője, 1982-90 a József Attila Színház főrendezője, 1990- a Nemzeti Színház rendezője, 1996-99 főrendezője, 1999- ig.-főrendezője, 1993-96 a Művész, ill. Thália Színház színésze. A Színház- és Filmműv. Főisk. tanársegéde, majd docense, a zenés mesterség tanára. Jászai Mari-díj (1970, 1976), érdemes művész (1986), Kossuth-díj (1998).
Főbb szerepei: Karl Rosmann (Kafka: Amerika), Aljosa (Dosztojevszkij: Karamazov testvérek), Sganarelle (Moliére: Don Juan), V. László (Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak), Miskin herceg (Dosztojevszkij: A félkegyelmű), Ferenc József (Hernádi: Mata Hari), Timon (Shakespeare: Athéni Timon), Galy Gay (Brecht: Egy fő az egy fő), Peacock, Tigris Brown (Brecht: Koldusopera), Kubinyi Tivadar (Magyar három nővér), Parrick Delafield (Hare: Vissza a fegyverekhez), Sir Andrew (Shakespeare: Vízkereszt), Lucky (Beckett: Godot-ra várva), Napóleon (Sardou-Moreau: Szókimondó asszonyság), Öregember (Ionesco: A székek), filmen: Patyolat akció (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), A hölgyfodrász (1966 tv), Nem várok holnapig! (1967), A hamis Izabella (1968), A beszélő köntös (1968), Feldobott kő (1968), Imposztorok (1969), Petőfi Mezőberényben (1969 tv), Az ember tragédiája (1969 tv), Trotta (1971 NSZK), Nyulak a ruhatárban (1971), Fotográfia (1972), Bástyasétány 74 (1974), Riasztólövés (1977), Elveszett illúziók (1982), Az út vége (1982 tv), Talpra, Győző! (1982), Délibábok országa (1983), Nóra (1985 tv), Szép história (1985), Malom a pokolban (1986), Szarkofág (1987 tv), Vadkacsavadászat (1988 tv), Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (1988), Vadon (1988), Drága jótevőnk (1988 tv), Síremlék (1989 tv), Lement a hold (1992 tv), Állatkerti mesék (1994 francia-magy.-német), Szeressük egymást gyerekek - A nagy agyhalál (1995).
Főbb rendezései: Zorin: Varsói melódia, Shakespeare: Sok hűhó semmiért, Bulgakov: Rettegett Iván, Ajtmatov: A versenyló halála, Brecht: Kurázsi mama, Fejes: Cserepes Margit házassága, Shakespeare: Vízkereszt, Kleist: Amphitryon, Tolsztoj: Egy ló története, Beaumarchais: Figaro házassága, Offenbach-Hacks: Szép Heléna, Shakespeare: III. Richárd, Kassák: Angyalföld, Brecht: Mahagonny, Dosztojevszkij: A félkegyelmű, Csiky-Kardos-Fényes: A nagymama, Shaw: Szent Johanna, Szigligeti: Liliomfi, Shakespeare: Szentivánéji álom, Goldoni: Csetepaté Chioggiában, Frenkó: Súgni tudni kell, Katona: Bánk bán, Giraudoux: Chaillot bolondja, Füst: Negyedik Henrik király, Moliére: Tudós nők, Szilágyi-Zerkovitz: Csókos asszony, Leigh-Wassermann: La Mancha lovagja, Schwartz-Greene-Tebelak: Godspell, von Horváth: Figaro válik, Csiky: A nagymama, Nestroy-Heltai-Fekete: Lumpáciusz Vagabundusz, Madách: Az ember tragédiája, Szentmihályi-Szörényi-Bródy: A kiátkozott, Lehár: Luxemburg grófja, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Sütő: Balkáni gerle, Molnár: A hattyú, Herczeg: Majomszínház, Harsányi-Zágon-Eisemann: XIV. René,
filmen: Szerelem (1972 tv), Rugyin (1974 tv), Öt nap háború nélkül (1975 tv), A szürkezakós és a mama (1976 tv), Művészet, óh! (1978 tv), Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban (1979 tv), Brutus (1980 tv), Találka Párizs mellett (1988 tv), Euthanázia.
Életút: 1966-73 a Nemzeti Színház tagja, 1968- rendez is, 1973-82 a 25. Színház (ill. a Népszínház) színész-rendezője, 1982-90 a József Attila Színház főrendezője, 1990- a Nemzeti Színház rendezője, 1996-99 főrendezője, 1999- ig.-főrendezője, 1993-96 a Művész, ill. Thália Színház színésze. A Színház- és Filmműv. Főisk. tanársegéde, majd docense, a zenés mesterség tanára. Jászai Mari-díj (1970, 1976), érdemes művész (1986), Kossuth-díj (1998).
Főbb szerepei: Karl Rosmann (Kafka: Amerika), Aljosa (Dosztojevszkij: Karamazov testvérek), Sganarelle (Moliére: Don Juan), V. László (Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak), Miskin herceg (Dosztojevszkij: A félkegyelmű), Ferenc József (Hernádi: Mata Hari), Timon (Shakespeare: Athéni Timon), Galy Gay (Brecht: Egy fő az egy fő), Peacock, Tigris Brown (Brecht: Koldusopera), Kubinyi Tivadar (Magyar három nővér), Parrick Delafield (Hare: Vissza a fegyverekhez), Sir Andrew (Shakespeare: Vízkereszt), Lucky (Beckett: Godot-ra várva), Napóleon (Sardou-Moreau: Szókimondó asszonyság), Öregember (Ionesco: A székek), filmen: Patyolat akció (1965), Hogy szaladnak a fák (1966), A hölgyfodrász (1966 tv), Nem várok holnapig! (1967), A hamis Izabella (1968), A beszélő köntös (1968), Feldobott kő (1968), Imposztorok (1969), Petőfi Mezőberényben (1969 tv), Az ember tragédiája (1969 tv), Trotta (1971 NSZK), Nyulak a ruhatárban (1971), Fotográfia (1972), Bástyasétány 74 (1974), Riasztólövés (1977), Elveszett illúziók (1982), Az út vége (1982 tv), Talpra, Győző! (1982), Délibábok országa (1983), Nóra (1985 tv), Szép história (1985), Malom a pokolban (1986), Szarkofág (1987 tv), Vadkacsavadászat (1988 tv), Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (1988), Vadon (1988), Drága jótevőnk (1988 tv), Síremlék (1989 tv), Lement a hold (1992 tv), Állatkerti mesék (1994 francia-magy.-német), Szeressük egymást gyerekek - A nagy agyhalál (1995).
Főbb rendezései: Zorin: Varsói melódia, Shakespeare: Sok hűhó semmiért, Bulgakov: Rettegett Iván, Ajtmatov: A versenyló halála, Brecht: Kurázsi mama, Fejes: Cserepes Margit házassága, Shakespeare: Vízkereszt, Kleist: Amphitryon, Tolsztoj: Egy ló története, Beaumarchais: Figaro házassága, Offenbach-Hacks: Szép Heléna, Shakespeare: III. Richárd, Kassák: Angyalföld, Brecht: Mahagonny, Dosztojevszkij: A félkegyelmű, Csiky-Kardos-Fényes: A nagymama, Shaw: Szent Johanna, Szigligeti: Liliomfi, Shakespeare: Szentivánéji álom, Goldoni: Csetepaté Chioggiában, Frenkó: Súgni tudni kell, Katona: Bánk bán, Giraudoux: Chaillot bolondja, Füst: Negyedik Henrik király, Moliére: Tudós nők, Szilágyi-Zerkovitz: Csókos asszony, Leigh-Wassermann: La Mancha lovagja, Schwartz-Greene-Tebelak: Godspell, von Horváth: Figaro válik, Csiky: A nagymama, Nestroy-Heltai-Fekete: Lumpáciusz Vagabundusz, Madách: Az ember tragédiája, Szentmihályi-Szörényi-Bródy: A kiátkozott, Lehár: Luxemburg grófja, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Sütő: Balkáni gerle, Molnár: A hattyú, Herczeg: Majomszínház, Harsányi-Zágon-Eisemann: XIV. René,
filmen: Szerelem (1972 tv), Rugyin (1974 tv), Öt nap háború nélkül (1975 tv), A szürkezakós és a mama (1976 tv), Művészet, óh! (1978 tv), Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban (1979 tv), Brutus (1980 tv), Találka Párizs mellett (1988 tv), Euthanázia.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
