Portré
Bakó Márta
Életrajz
Iskola:
Színház- és Filmművészeti Főiskola
A Nemzeti Színháznak 1945-ig volt tagja. 1946 és 1947 között a Vígszínházban játszott. 1947-től 1954-ig azonban nem kapott szerepet egyetlen színházban sem, 1951-ben kitelepítették. 1955-től 1956-ig a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1956-tól a József Attila Színház tagja, alapító tag.
Díjak
Szocialista Kultúráért (1980)
Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)
Aase-díj (1994)
A József Attila Színház Nívódíja (2005)
A József Attila Színház Örökös Tagja (2005)
Könyv:
Rosszkor születtünk (Textura Kiadó Budapest, 1991)
FILMEK
Játékfilmek
Micsoda éjszaka (1958)
A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
Jó utat autóbusz (1961)
Kertes házak utcája (1962)
Utolsó előtti ember, Férjhez menni tilos! (1963)
Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
Gyerekbetegségek, Nem, Szerelmes biciklisták (1965)
A férfi egészen más (1966)
A beszélő köntös (1968)
Ismeri a Szandi mandit? , Történelmi magánügyek(1969)
Gyula vitéz télen-nyáron, A halhatatlan légiós - akit csak Péhovardnak hívtak, A gyilkos a házban van (1970)
Hahó, a tenger!, Madárkák, Nyulak a ruhatárban (1971)
Lányarcok tükörben, Harminckét nevem volt,Volt egyszer egy család, Fuss, hogy utolérjenek ... (1972)
Hét tonna dollár,Kakuk Marci (1973)
Pendragon legenda (1974)
A szeleburdi család (1981)
Felhőjáték, Hanyatt-homlok (1983)
Mata Hari (1985)
Hoppá (1993)
Szomorú vasárnap (1999)
Vakvagányok, Csocsó, avagy éljen május elseje! (2001)
Telitalálat (2003)
Palika leviszi a szemetet, Sorstalanság (2005)
Igazából apa (2010)
Tévéfilmek
Princ, a katona (1966)
Irány Mexikó! (1968)
Őrjárat az égen 1-4. (1970)
A fekete város 1-7. (1971)
A mikádó, Keménykalap és krumpliorr (1974)
Beszterce ostroma 1-3., Robog az úthenger (1976)
A táltosfiú és a világfa, A Zebegényiek, Kalaf és Turandot története (1978)
A Sipsirica 1-2. (1980)
Jegor Bulicsov és a többiek, Vannak még angyalok (1981)
Három szabólegények (1982)
Liszt Ferenc (1982)
Közös kutya, Mint oldott kéve, Osztrigás Mici (1983)
T.I.R. (1984)
Tizenötezer pengő jutalom (1985)
Az ördög talizmánja (1987)
Freytág testvérek (1989)
Hölgyek és urak (1991)
Szomszédok (1990-1997)
Koldus és királyfi (2000)
Capitaly, Pasik, Hotel Szekszárdi (2002)
Színpadi szerepek
Racine: Phaedra (Oinone)
William Shakespeare: III. Richárd (York hercegné)
Bródy Sándor: A tanítónő (Nagyasszony)
Asztalos: A fekete macska (Katusné)
Csehov: Cseresznyéskert (Firsz)
Hunyady Sándor: Lovagias ügy (Nagymama)
Csizmarek Mátyás: Bútorozott szoba kiadó (Levenduláné)
Fejér István–Kállai István: Irány Caracas (Juci néni)
Csizmarek-Semsei-Nádas-Csanak: Érdekházasság. (Makrainé)
Lope de Vega: A kertész kutyája (Amanda)
Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Kisvicákné)
Osztrovszkij: Utolsó áldozat (Mihalevna)
Tardos Péter: Autóstop (Bözse néni)
Eduardo De Filippo: Szombat, vasárnap, hétfő (Mémé)
Moliére: Dandin György (Lükeházyné)
Anouilh: Becket, avagy az Isten becsülete (A király anyja)
Maróti Lajos: Egy válás története (Mária-Terézia)
Leonyid Makszimovics Leonov: Hazatérés (Gyemigyevna)
Dosztojevszkij-Tovsztonogov: A félkegyelmű (Darja Alekszejevna)
Molnár Ferenc: A testőr (Páholyos néni)
Xenopulosz: A kísértés (Todora, mosónő)
Kinizsi Andor–Kárpáthy Gyula: Az óbudai barlang (Kubikné)
Richard Harris: Csupa balláb (Mrs. Fraser)
Fejes Endre: Rozsdatemető (Orsolya nővér)
Berkesi András: Kálvária (Balláné)
Örkény István: Macskajáték (Adelaida)
Romhányi József: Muzsikus Péter (Bőgő)
Plautus: Táncoló kísértetek (Scafa, Cleo szolgája)
Kertész Ákos: Névnap (Pintérné, lakó)
Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac (Duenna)
Gabányi Árpád: Aba Sámuel király (Öregasszony)
Csizmarek Mátyás: Susu (Liptainé)
Viktor Rozov: Ketten az úton (Gazdasszony)
Tarbay Ede: Mese a tűzpiros virágról (Baba Jága)
Kertész Imre: Cyrano házassága (Clarisse)
William Somerset Maugham: Imádok férjhez menni (Montmorency kisasszony)
Rozov: Udvarol a gyerek (Szomszédasszony)
Alain-René Le Sage: A csalafinta bárónő (Jakabné)
Móricz Zsigmond: Pillangó (Marótiné)
Grigorij Gorin: Felejtsétek el Herosztratoszt! (Erita papnő)
Gyárfás Endre: Dörmögőék csodajátéka (Mormota néni)
Gyárfás Endre: Dörmögőék vidámparkja (Anyó)
Gay-Rose-Furber: Me and my Girl (Mrs. Anastasies Brown)
Horváth Péter: Csao Bambino (Kamilla, Mancika)
Horváth Péter-Béres Attila: Svejk vagyok (Müllerné)
Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Utolsó áldozat (Mihevna)
Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (Valerie)
Móricz Zsigmond–Szakonyi Károly: Rokonok (Kati néni)
Pilinszky János: Gyerekek és katonák (Anya)
Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém (Bözsi)
Gaál Erzsébet–Hársing Hilda: A 3 nővér, kékben (Olga)
Kassák Lajos: Angyalföld (Szekuláné)
Zilahy Lajos: Házasságszédelgő (Bárónő)
Békeffi István: A régi nyár (Néni, cukrászné)
Henrik Ibsen: Hedda Gabler (Berte)
Katona József: Bánk bán (Gertrudis)
Aiszkhülosz: Iphigénia Auliszban (Elektra)
Fejes Endre: Vonó Ignác (Apáca)
Szigligeti Ede: Liliomfi (Szomszédasszony)
Molnár Ferenc: Liliom (Lujza)
Henri Keroul - Albert Barre: Léni néni (Tudós nő)
Nicolás Dorr: Mamagájok (Serafina)
Kállai István: Keménykalaposok (Joli)
Patrick Hamilton: Gázláng (Elisabeth)
Yes Mirande–André Mouezy-Eon: Uraim, csak egymás után (Gudulle)
Stanislaw Grochowiak: Őrült Gréta (Zárkafelelős, nő a börtönben)
Jevgenyij Svarc: Hókirálynő (Rablómama)
Csiky Gergely: Kaviár (Barlanghy Brigitta)
Arnold Franz–Ernst Bach: Hurrá, fiú! (Clotilde, a tanácsos felesége)
Vaszilij Skvarkin: Próbababa (.Inna, súgó)
Billy Wilder: Ígéretek, ígéretek! (Ápolónő)
Ugo Betti: Özönvíz avagy a milliomos látogatása (Vicenza, a vén cseléd)
Károlyi Mihály: A nagy hazugság (Polgárasszony)
Paul Gavault–Robert Charvay: Valami mindig közbejön (Langrunené)
Claude Magnie: Mona Marie mosolya (Ariane Clarens)
Claus Hammel: Kilenckor a hullámvasútnál (Jenny kisasszony)
Bronislav Nušić: Dr. Pepike (Preticsné)
Carlo Goldoni: A fogadósné (Első színésznő)
Kállai István: Ugorj ki az ablakon (Özv. Svarecné)
Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely (XXX)
-
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.