Portré
András Gyula
Életrajz
Születési adatok: 1942 február 2, Csíkszereda
Csíkszeredában született 1942. február 2-án. Első szerelme a néptánc volt. Hívták az Állami Székely Népi Együtteshez, de akkor már sikerrel felvételizett a színire. 1964-ben végzett Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, azóta a Szatmárnémeti Állami Magyar Színháznak, illetve utódintézményének, az Északi Színház magyar tagozatának a tagja. Különböző karakterszerepekben tűnt fel. „Főként a gondokkal, bajokkal küszködő kisembereket ábrázolja hitelesen.” (Magyar Színházművészeti Lexikon). Közel másfélszáz alakításának tapsolhatott a közönség az elmúlt hat évtized alatt. András Gyula volt az együttes „nagy beugrója” is. Örkény István egyperceseinek hiteles tolmácsolójaként mintegy negyven egyperces szerepel repertoárján. Több alkalommal vállalt zsűritagságot a Gellért Sándor Vers- és Prózamondó Versenyen és a Vidám Versek Versmondó Versenyén. A Szent-Györgyi Albert Társaság 1998-ban, mint az évad legjobb epizódszínészét, Nádai István-emlékplakettel tüntette ki. Nyugdíjazása után is sokat foglalkoztatta a Harag György Társulat, állandó fellépője volt Sződemeteren a Kölcsey-ünnepségeknek, továbbá az Ady-ünnepségeknek is (közel ötven Ady-verssel a repertoárjában), a Petőfi-napoknak Erdődön és Koltón, de nem hiányoznak repertoárjából kortárs költőink művei sem. Állandó szereplője a Szent-Györgyi Albert Társaság és a Németi református egyházközség által szervezett kulturális programoknak. Vesztesek címmel jótékonysági műsort tartott Szatmárnémetiben a Szentlélek plébánia Merk Mihály termében Böjte Csaba alapítványa javára, valamint a Németi templomban, a Rákóczi Kollégium javára. „Életem egyik legnagyobb élménye volt, hogy a magyar zászlóval kezemben toborzót táncolhattam a János vitéz című operettben” – emlékezik a művész.
Tanulmányok: 1964, Marosvásárhelyi Szentrgyörgyi István Színművészeti Intézet
Életpálya: 1964-től a Szatmárnémeti Északi Színház színművésze
Főbb szerepei: Jakov (Csehov: Sirály)
Buttler János (Mikszáth Kálmán: Különös házasság)
Schibler (Szakonyi Károly: Életem, Zsóka)
Cario (Plautus: A hetvenkedő katona)
Török bácsi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)
Tatár (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
Tügyi koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró)
Giacchino (Eduardo Scarpetta: Rongy és címer)
Bölcsike (Marton Lili-Gyöngyösi Gábor: Taligás király)
Cseresznyés (Molnár Ferenc: A doktor úr)
Jegor (Gorkij: A nap fiai)
Tamás Henrik (Kós Károly: Budai Nagy Antal)
Makáts főtanácsos (Zágon István: Hyppolit, a lakáj)
Gonzalo (Shakespeare: A vihar)
Trileckij, fiatal orvos (Csehov: Platonov szerelmei)
Filozófiatanár (Moliere: Úrhatnám polgár)
Müller Ferenc (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)
Benedek (Örkény István: Kulcskeresők)
Fülöp (Molnár Ferenc: Úri divat)
Tomaji plébános (Örkény István: Tóték)
Fjodor (Bulgakov: Kutyaszív)
Gloster gróf (Shakespeare: Lear király)
Johann Kilian von Strack gróf (Peter Shaffer: Amadeus)
Montague (Shakespeare: Romeo és Júlia)
Géronte (Moliere: Scapin furfangjai)
Lojális úr ( Moliere: Tartuffe)
Michele (Eduardo de Filippo: Belső hangok)
Rendőr1, Doktor, Pap (Hamvai Kornél: Márton partjelző fázik)
Díjak: 1998 - Harag György Emlékplakett
-
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.