Theater Online
Instagram
  • Nyitólap
  • Képgaléria
  • Színházak
  • Portré
  • Hírek
  • Írások
  • Bemutatók
  • HTMSZ
  • Képügynökség
  • TESzT

    Hírek

    Színkódolt Férjek és feleségek a Kecskeméti Nemzeti színpadán

    Sárdi Barbara
    2020. november 13.
    Woody Allen 1992-ben megjelent, humorral és érzelemmel átszőtt filmje extravagáns jelmezekkel és igazi New York-i hangulatot idéző díszlettel elevenedik meg a Kecskeméti Nemzetiben.

    A Férjek és feleségek rendezője Szente Vajk, a társulat főrendezője, akinek az egyedi látványvilág kialakításában Kovács Yvette Alida jelmeztervező és Rákay Tamás díszlettervező a társai.

    Az elindulásban a film segített az előadáson dolgozó csapatnak, ám ügyelnek rá, hogy semmiképp ne próbálják imitálni a rendkívül egyedi Woody Allent, sokkal inkább egy saját verzió felépítésén munkálkodnak. A műhely már javában gyártja a díszlet elemeit, következhet a részletek cizellálása, és a jelmezek ugyancsak a kivitelezés fázisába léptek.

    “Vajk azt szerette volna, hogy ne egy kizárólag naturalista teret mutassunk meg, de ne is rugaszkodjunk el tőle teljesen. Külső házfalakat látunk képkeretekbe foglalt ablakokkal, téglás falfelületekkel, ahogyan New York utcáin sétálva szembe jönnek velünk ezek az épületek. Hatásával, bútorozásával aztán ez az enteriőr alakul át egy-egy jelenethez” - festi le képzeletben a színpadképet Rákay Tamás. “Széthasadt képkeret keretezi a színpadot, férfi és női oldalra bontva az előteret, hogy kidomborítsa az ellentétpárokat.” 

    A film a ‘90-es években játszódik, de az előadás nem akar ennyire szigorúan kort mutatni, hiszen a házasság és a szerelem minden pozitív és negatív velejáróját bemutató történet dilemmái, mondanivalói örök érvényűek. 

    “Nem látunk majd mobiltelefont, ennyire nem leszünk modernek, de nem akarjuk azt sem, hogy a darab a ‘90-es évek lenyomata legyen” - magyarázza a díszlettervező, aki nagyjából a filmmel egy időben született, így számára különösen kedves ez a korszak, de maga a történet is. “Bevallom, sokáig nem tudtam értelmezni Woody Allen művészetét. A filmjeinek a képi világa hamar magával ragadott, de ahhoz kellett egy kis idő, hogy megértsem, miért alkot ilyen történeteket. Most már tudom más szemmel nézni a filmjeit, átérezni azt a mélységet, amit ő gondolt a világról, az életről.” 

    Az írógép fontos eleme a darabnak, hiszen Gabe - az egyik férj - író, aki irodalmat tanít az egyetemen és a történet bontakozása közben egy regényen munkálkodik. Mivel több szereplő kiválóan zongorázik, Szente Vajk rendező vitt egy csavart a fő kellék megalkotásába: az írógépbe egy zongorát rejtenek, amely sokszor megszólal majd az előadás alatt.

    Fotó: Dömölky Dániel

     

    A darab mozgatható díszletet kap, mivel a kecskeméti teátrum tervei között szerepel, hogy a későbbiekben tájelőadásokra vigyék az egyszerre elgondolkodtató és nevettető, tanulságokat és elrettentő példákat kínáló produkciót.

    “Ez általában olyan szempontból jelent extra kihívást, hogy nem tudom előre, pontosan hova viszik majd a produkciót, így felmerülnek a logisztikai kérdések a pakolástól a színpadi beépítésig és bontásig. Ez a díszlet viszont meglehetősen mobilis lesz.”

    A New York-i látkép mellett a jelmezek határozott színvilága határozza meg az előadás látványvilágát. Kovács Yvette Alida Szente Vajk szemén keresztül kedvelte meg igazán a Férjek és feleségeket, ezért nagy örömmel nézett a közös munka elébe és már rendkívül izgatottan várja a végeredményt. 

    “Szente Vajkkal minden munkánk más és más, ennek például az a különlegessége, hogy nagyon erősen alkalmazzuk a színeket és az általuk hordozott információkat. A karakterekhez a személyiségüknek megfelelő színeket társítottunk. Mivel a szereplők a darab folyamán gyakran váltogatják partnereiket, ilyenkor kiegészítőket is cserélnek a jelmezükön: felveszik az éppen aktuális társuk színét egy-egy ruhadarab vagy öltözetrészlet erejéig. Például, ha az alapból barnába bújtatott Gabe Judyval van együtt, akinek a sárga a színe, akkor Gabe felvesz egy sárga pulóvert és cipőt. Ezzel jelezzük a szereplő lelki állapotát és kapcsolatban való hovatartozását” - fejti ki a jelmeztervező. 

    “Nagyon sokat készültünk, több iránnyal is próbálkoztunk, mire megszületett a végleges koncepció: gondolkoztunk azon, hogy egy karakteren belül eltérő színtónusokat vonultassunk fel, vagy a karakter jelmezének fazonja is fejlődjön a személyiségének alakulása mentén, de úgy éreztük, ezek a színekkel megvalósított, igen erőteljes jelzésrendszerünk ellen dolgoznának. Ezért abban maradtunk, hogy mindenkihez, az idő múlásától függetlenül mindössze egy szín társul. Lecsökkentettük tehát a jelmezek összetettségét, hogy erősebben funkcionáljanak mint kommunikációs eszköz” - teszi hozzá.

    Annak ellenére, hogy több szereplő játszik a darabban, hét színnel dolgoznak, hogy ne zavarják össze a nézőket. Az a négy plusz három szereplő kap saját színt, akik kifejezetten a kapcsolatrendszer alakulásában dominálnak: a két baráti házaspár tagjai, a facér ismerős és a két fiatal hölgy. A kiegészítő karaktereket pedig szürkébe öltöztetik.

    “Szem előtt tartottuk természetesen, hogy egymással is működjenek a színpárok. Alapvetően látvány szempontjából dominánsak a színek, de persze jelentést is hordoznak, például Rain fiatalságát fehérrel hangsúlyozzuk. Építünk tehát arra, hogy a színek bizonyos érzéseket, asszociációkat indítsanak el a nézőkben. Szerintem egy nagyon látványos előadást láthat majd a közönség!” 

    Tervezett bemutató: 2020. december 

    • Interjúk

      Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot

      Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
      Lovas Ildikó
      2025. december 8.
    • Művészek írták

      Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde

      A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
      Szegő György
      2025. december 2.
    • Interjúk

      Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem

      Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt.
      Lovas Ildikó
      2025. november 23.

    Bemutatók képekben

    • De mi lett a nővel?
      Gózon Gyula Kamaraszínház De mi lett a nővel?
      rendezőTasnádi Csaba
    • Mindent anyámról
      Budaörsi Latinovits Színház Mindent anyámról
      rendezőZsótér Sándor
    • Könnyűvel indul
      Vígszíház Házi Színpad Könnyűvel indul
      rendezőPass Andrea
    • Gettó
      Miskolci színház Gettó
      rendezőBéres Attila

    Partner oldalak

    Az oldal megjelenését támogatja: Nemzeti Kulturális Alap Magyar Művészeti Akadémia Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális és Innovációs Minisztérium Petőfi Kulturális Ügynökség
    © 2025. - THEATER Online - theater.hu