Hírek
Fabacsovics Lili és Józsa Tamás új előadása, a Hogyan írjunk happy endet? című zenés korkép egy félresikerült ismerkedés történetén keresztül enged betekintést a huszonévesek világába. Mi lehet egyetlen este hozadéka? Olykor egy egészen új élet, olykor csak a gyötrelmes másnap. Fabacsovics Lili darabja egyszerre szórakoztató és szívbemarkoló, szereplői talányosak, életük csupa titok és hazugság, ráadásul sokban hasonlít a miénkhez – végtére is mindannyian a boldogságot keressük. Józsa Tamás különleges világú, fülbemászó dalaiban a szereplők egy pillanatra megnyílnak, aztán tovább sodródnak az eseményekkel, elbeszélnek egymás mellett, makacsul ragaszkodva sajátos meggyőződéseikhez. De mégis, hogy lesz ebből happy end?
Az alkotók az előadással betekintést engednek a saját korosztályuk, a húszas éveik végén, harmincas éveik elején járó fiatal felnőttek életébe. A frusztrációikba, kommunikációs nehézségeikbe, elveszettségükbe, a mindennapjaikban rejtőző apró tragédiákba. A cselekmény könnyed, kávéházi jellege, szórakoztató játszmái és beszélgetései után a néző fokozatosan lát bele a mindig viccelődő, mindent túlbeszélő karakterek lelkében megbújó hiányra. A színészek, Baki Dániel, Georgita-Tenki Dalma, Jenővári Miklós, Martinkovics Máté és Messaoudi Emina finom érzékenységgel és olykor fájdalmas őszinteséggel mutatják meg karaktereik őrlődéseit.
-
Interjúk
Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra! Lovas Ildikó -
Interjúk
Beleszülettem a színház világába
Cseke Péter 18 éve vezeti a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházat. Vallja, hogy egy színház akkor jó, ha úgy működik, mint egy könyvtár: mindenki megtalálja a kedvére valót. Zsigmond Lilian -
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György






















