Hírek
A bábszínházi világnap nemzetközi üzenetét Blanca Felipe Rivero, az UNIMA kubai központjának alelnöke írta.
„A bábok makacsok, de a bábosok a világon minden figyelmét rájuk fordítják.
Makacsul kitartanak. Akár szomorúak vagyunk, akár bátrak, akár boldogok vagyunk, akár melegünk van, akár valami finomságra vágyunk.
Kitartanak reménytelenségben és apátiában. Belépnek a bábosok bőrébe, és úgy öltöznek, mint ők, mert makacsok.
Ezért szoktak a bábosok is találkozni egymással, ezért van mindig szükségünk egymásra.
Ez a szomjúság a szépségre, a szimbolizmusra, az utalásokon keresztüli kommunikáció sürgetősége megszállottsággá válik. Ragaszkodunk a rejtélyükhöz, mert a létezés végtelenségében léteznek, és felismertetik magunkat rajtunk kívül egy másik dimenzióban, ahol a bábok laknak, a világ emlékezetének emlékezetében.
Ez a szomjúság a figurák létrehozására, létük birodalmának felépítésére ébren tart minket, és habozás nélkül az álmok tulajdonosaivá válnak.
Bábosok, szeretjük egymást, ha együtt vagyunk, megszokjuk, hogy találkozunk és megöleljük egymást, csak azért is, mégha járványok, háborúk vagy gazdasági dilemmák dúlnak is körülöttünk.
Mert a bábuk a makacsságuk által elcsábítanak és kézen fogva vezetnek, mint a gyerekeket. Nem számít, miből készülnek, kinek a kezében vannak, honnan jönnek, vagy hogyan öltözködnek, épek-e vagy sem, nagyok vagy vékonyak, nehézek vagy könnyűek, egyszerűek vagy bonyolultak. Levetkőztetik magukat olyannak, amilyenek, kilátszó varrásokkal, trükkjeikkel és vezérlőikkel, mert tudják, hogy így is szeretjük őket.
Mi, a kubai bábosok, biztosíthatom önöket, hogy a szeretett kék bolygó bármely szegletéből érkezőnek, aki szereti a bábukat, megadjuk a figyelmet… a világ összes figyelmét.”
Tanúsítom.
Ms.C. Blanca Felipe Rivero
Született: Havanna 1963.
BA diplomát szerzett színháztudományból – dramaturgiából (1985), gyermekszínházi és bábszínházi diploma szerzett (1999-2000), képzőművészeti nevelési folyamatok mesterévé vált (2018). A Művészeti Egyetem professzora. Drámaíró, amatőr és professzionális színházban is állt színpadra, művei megjelentek a kubai szerkesztőségekben és a CELCIT gyermek- és ifjúsági ibero-amerikai drámagyűjteményben. Kubai és külföldi kulturális magazinokban és webhelyeken jelentek meg kutatásai és kritikái. Az UNIMA kubai központjának alelnöke. A Cubavisión Animation Studios jelenlegi forgatókönyvírója és főtanácsadója, valamint az Országos Előadó-művészeti Tanács gyermek- és bábszínházi tanácsadója. 2014-ben megkapta a Nemzeti Kultúráért Díjat.
(Fordította: Csató Kata)
Makacsul kitartanak. Akár szomorúak vagyunk, akár bátrak, akár boldogok vagyunk, akár melegünk van, akár valami finomságra vágyunk.
Kitartanak reménytelenségben és apátiában. Belépnek a bábosok bőrébe, és úgy öltöznek, mint ők, mert makacsok.
Ezért szoktak a bábosok is találkozni egymással, ezért van mindig szükségünk egymásra.
Ez a szomjúság a szépségre, a szimbolizmusra, az utalásokon keresztüli kommunikáció sürgetősége megszállottsággá válik. Ragaszkodunk a rejtélyükhöz, mert a létezés végtelenségében léteznek, és felismertetik magunkat rajtunk kívül egy másik dimenzióban, ahol a bábok laknak, a világ emlékezetének emlékezetében.
Ez a szomjúság a figurák létrehozására, létük birodalmának felépítésére ébren tart minket, és habozás nélkül az álmok tulajdonosaivá válnak.
Bábosok, szeretjük egymást, ha együtt vagyunk, megszokjuk, hogy találkozunk és megöleljük egymást, csak azért is, mégha járványok, háborúk vagy gazdasági dilemmák dúlnak is körülöttünk.
Mert a bábuk a makacsságuk által elcsábítanak és kézen fogva vezetnek, mint a gyerekeket. Nem számít, miből készülnek, kinek a kezében vannak, honnan jönnek, vagy hogyan öltözködnek, épek-e vagy sem, nagyok vagy vékonyak, nehézek vagy könnyűek, egyszerűek vagy bonyolultak. Levetkőztetik magukat olyannak, amilyenek, kilátszó varrásokkal, trükkjeikkel és vezérlőikkel, mert tudják, hogy így is szeretjük őket.
Mi, a kubai bábosok, biztosíthatom önöket, hogy a szeretett kék bolygó bármely szegletéből érkezőnek, aki szereti a bábukat, megadjuk a figyelmet… a világ összes figyelmét.”
Tanúsítom.
Ms.C. Blanca Felipe Rivero
Született: Havanna 1963.
BA diplomát szerzett színháztudományból – dramaturgiából (1985), gyermekszínházi és bábszínházi diploma szerzett (1999-2000), képzőművészeti nevelési folyamatok mesterévé vált (2018). A Művészeti Egyetem professzora. Drámaíró, amatőr és professzionális színházban is állt színpadra, művei megjelentek a kubai szerkesztőségekben és a CELCIT gyermek- és ifjúsági ibero-amerikai drámagyűjteményben. Kubai és külföldi kulturális magazinokban és webhelyeken jelentek meg kutatásai és kritikái. Az UNIMA kubai központjának alelnöke. A Cubavisión Animation Studios jelenlegi forgatókönyvírója és főtanácsadója, valamint az Országos Előadó-művészeti Tanács gyermek- és bábszínházi tanácsadója. 2014-ben megkapta a Nemzeti Kultúráért Díjat.
(Fordította: Csató Kata)
-
Interjúk
„Azt nézzék, hogy a Blanche-t hogyan játszom el.”
Takács Kati 1975-ben kezdte hivatalos színészi pályáját, de már több mint 50 éve játszik színpadon. Ez idő alatt megjárt jónéhány színházat, voltak emlékezetes alakításai, összegyűjtött rengeteg tapasztalatot, tudást. A Budaörsi Latinovits Színház társulati tagja, ahol mostanság Blanche-ként és Poloniusként remekel. Vele beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia