Hírek
Szép Ernő számos drámai műve közt megírta legfontosabb regénye színpadi változatát is. A Lila ákácban egy budapesti fiatalember szerelmi kalandjait követhetjük végig a múlt század elején, de a hol mulatságos, hol érzelmes történet realista igényekkel mérhető körképet ad a magyar városi kisemberek életkörülményeiről és lehetőségeiről is.
A háború előtti békebeli Budapestre csöppenünk, itt bontakozik különös szerelmi háromszög Csacsinszky Pali, Tóth Manci és Bizonyosné között, így az átmulatott éjszakák mámorába évődés, vágyódás, csalódás és megbánás vegyül.
Kovács Lehel Gyulay Eszter dramaturggal együttműködve megtartotta a darabban Szép Ernő eredeti szövegét, ám a darab főbb helyszínei, a Casino és a liget modern, rendkívül látványos környezetet teremtenek a színészi játéknak Zöldy Z Gergely díszletterveinek hála, s nem kevésbé markáns ötleteket vonultat fel Molnár Anna jelmeztervező.
Csacsinszky Palit Koltai-Nagy Balázs, Tóth Mancit Bori Réka alakítja, míg Bizonyos úr és Bizonyosné szerepében Hegedűs Zoltán és Märcz Fruzsina látható. Ebben a produkcióban debütált Kecskeméten Kovács Panka Arany Hédiként. A további szerepekben Lakatos Máté, Sirkó László és Csapó Virág látható, valamint a színház énekkari művészei, Monos M. Franciska és Kelemen Örs, a balett-tagozatból Hoffmann Luca, Varga Lotti, Weisz Tícia Szonja és Szigethy Norbert, illetve a színház világosítója, Kovács Ákos mindannyian szerves részei az előadásnak egy-egy különös karakter megformálásával.
A fontos dramaturgiai pontokon megszólaló zenei betétek Monori András Szép Ernő verseire írott kompozíciói, a koreográfia pedig Nagy Nikolett munkája.
Szép Ernő impresszionista-lírai színezetű művének mindkét filmváltozata (1934, 1973) nagy sikert aratott, a színház pedig bízik benne, hogy a nézők ezt az egyedi színpadi változatot is szeretettel fogadják. A Lila ákác az évad végéig megtekinthető a kamaraszínházban, akár a felnőtt 4+1-es bérlethez választott előadásként, akár jeggyel.
-
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia