Apró néni apró lakásban él, apró asztalról eszik apró kanalával, apró ágyban alszik apró párnácskáján, és folyton kacarász. Vagy pityereg. De mindkettőt jókedvében. Eteti a pillangókat, itatja az egereket. Néha kiül a háztetőkre, közel hajol a teleholdhoz, és aprókat sóhajtva énekel. Köré gyűlnek olyankor a kóbormacskák. Egyik este, ki tudja, hogy került oda, egy csecsemőt talál apró ágyában. És ez a csecsemő napra nap nőttön nő. És nő. És szomorog. És búbánatoskodik, de annyira, hogy lehetetlen jó kedvre deríteni. Apró néni elhatározza, hogy tenni kell valamit. Tesz is! Vendégeket hív, hogy közös erővel vidítsák fel a nagyra nőtt Búbánatot.
De hogy mifélék azok a vendégek, azt bizony nem árulom el, mert aki kíváncsi, az hamar nézze meg!