A Nemzeti Táncszínház áprilisi bemutatói
Nemzeti Táncszínház, Refektórium - április 4
A FÉRFI TÁNCA
Gombai Szabolcs
Az öt férfitáncos a folklór és a táncszínház elemeit felhasználva, humorral átszőtt iróniával mutatja be a férfi-lét ellentmondásosságát. A tánctételek zenei kísérője Bachtól a népzenén keresztül az elektronikus/kortárs hangzásvilágig terjedő montázs.
„Kitiprom a bántást magamból,
S mint a barom:
Dühömet a zene jármában kiizzadom,
Gazdagabb leszek e tánccal,
e dobbanással.”
(Takács Imre)
Koreográfus: Gombai Szabolcs
Zene: montázs, Fényterv: Pető József
Szereplők:
Gombai Szabolcs, Appelshoffer János, Frantal Tibor, Lengyel Szabolcs, Tókos Attila
Nemzeti Táncszínház, Színházterem - április 10 - KÉT ALKOTÓ EGY SZÍNPADON SOROZAT
Szabó Réka: Olyan furcsa vagy ma
Egy belevaló vizuális csapat, egy ferde-lelkű zajzenész és egy súlyproblémákkal küzdő táncos a következő kérdést feszegetik: hogyan lehetnénk önmagunk árnyékai?
Köszönet Miminek és az L1 Táncművek Improsokk(!) sorozatának, ahol a darab alapötlete megszületett.
Táncos: Szabó Réka
Zenész: Kelner Krisztián, Látvány: Kiégő Izzók
Michaela Pein-Hargitay Ákos - Two in One:
Le Matin d’un Faune (Egy faun délelőttje)
A darab kiinduló pontja Nizsinszkij, Egy faun délutánja c. tánctörténeti műve valamint a művész saját kezűleg írt naplója. Az előadás érdekessége a videó-képekkel való szabad játék, valamint a ravaszul megtervezett zárt tér, amely a szereplőknek biztosítja az „életteret”. A tér és a komponált zene Árvai György vizuális művész időtálló munkáját dicséri. A darab 8 év távlatából ma is megállja helyét a nagyon intenzív képi világával, s az előadók izgalmas táncával, szuggesztív jelenlétével.
Az előadás ’98-ban is botrányt kavart, csak úgy mint Nizsinszkij Faunja 1912-ben.
Koncepció / rendezés: Hargitay Ákos
Koreográfia / tánc: Michaela Pein, Hargitay Ákos
Zene / díszlet-látvány: Árvai György, Kosztüm: Stampf Katalin, Technikai munkatárs: Szirtes Attila, Eredeti videók: Árvai György, Maros Máté, Hargitay Ákos, Videó / vizuális technika: Kiégő Izzók, Konzultáns: Árvai György
Nemzeti Táncszínház, Refektórium - április 13
TÖVISKORONA
expresszív táncpantomim -M. Kecskés András
M. Kecskés András húsvéti bemutatóját, J.S. Bach János passiója és Munkácsy híres Trilógiája (Ecce Homo, Krisztus Pilátus előtt, Krisztus a keresztfán) ihlette.
Az előadás Júdás és Péter perspektívájába helyezi Krisztus szenvedéstörténetét, és arra keresi a választ, hogy az emberek miért kiáltanak „Barabbást” Jézus helyett.
„ Monda azért néki Pilátus: Király vagy-é hát te csakugyan? Felele Jézus: Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, a ki az igazságból való, hallgat az én szómra.
Monda néki Pilátus: Micsoda az igazság? És a mint ezt mondá, újra kiméne a zsidókhoz, és monda nékik: Én nem találok benne semmi bűnt.
Szokás pedig az nálatok, hogy elbocsássak néktek egyet a husvétünnepen: akarjátok-é azért, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát?
Kiáltának azért viszont mindnyájan, mondván: Nem ezt, hanem Barabbást. Ez a Barabbás pedig tolvaj vala. ” (János Evangéliuma, 18 / 37-40.)
Rendező: M. Kecskés András
Előadja: M. Kecskés András, Díszlet-jelmez: Bajazzo Art, Zene: J. S. Bach: János passió
Nemzeti Táncszínház, Refektórium - Április 20
LIDÉRC
batarita
Hogy mit jelent számunkra a LIDÉRC? A csirkét, melyhez az jut hozzá, aki a fekete tyúk első tojását a hóna alatt kikölti, hogy az átváltozva a szeretője legyen, de az szeretkezés helyett mellét nyomja, vagy vérét szívva veszejti? Vagy azt az apró emberkét, földi ördögöt, akiről csak annyit tudunk, hogy gazdáját rendkívüli tettekre sarkalja? Vagy egy lúd és lólábú ördögszeretőről van szó, aki szeretőjét beteggé és szerencsétlenné teszi? Vagy fényjelenség alakjában repül ez az alak éjjel, közben tüzet szór, aki földre érkezése után emberi alakot ölt, mégpedig mindenkinek az általa leginkább vágyott szeretett lényét, hogy szerelmet árasszon és gyönyörűséget osztogasson?
Most nem mondhatjuk meg!
De kíváncsian várjuk mit mond Ön Kedves Nézőnk a darab megtekintése után!
Véleményeikre számítunk!
Az alkotók
Koreográfia, rendezés, díszlet, jelmez: batarita
Tánc: Regős Pál, M. Kecskés András, Festus Ihaza, Feicht Zoltán, batarita
Zeneszerzők: Kerek István, Xrc, Látvány: Szabó Péter, Smink: Tóth Árpád, Kép: Révész Cornelius, Szabó Péter, Produkciós asszisztens: Kókai Ildikó, Pintér Gábor
Művészetek Palotája Fesztivál Színház - Április 27-28
FEKETE-PIROS…tánc
Színek és párhuzamok a magyar néptáncban
(Budapest Táncegyüttes – Honvéd Táncszínház)
Nem véletlenül kölcsönöztük Kányádi Sándor versének címét műsorunkhoz. A vers nemcsak annak a táncház-mozgalomnak a „kultusz” verse volt, amely a népművészet XX. század végi újrafelfedezését eredményezte - s amely kerek évfordulót ünnepel idén -, utal arra is, hogy a magyar néptáncművészet sokszínűsége folytán e mozgalommal párhuzamosan alkotott és dolgozott számos nagyszerű művész, akiknek koreográfiái legendássá váltak, de ma már sehol sem láthatóak.
A műsor első felében a két hivatásos táncegyüttes felidézi az elmúlt 30 év legjelentősebb tematikus néptánc koreográfiáit, s melléjük állítja párhuzamként azt az eredeti tánchagyományt, amely kiindulásként szolgált a mű megalkotásához.
Az est második felében folytatódnak a „párhuzamok”, de már a legújabb műveken keresztül.
E műsorral kívánunk tisztelegni a jubiláló táncház - mozgalom, s a mozgalmat elindító, illetve azzal egy időben alkotó magyar koreográfusi iskola még élő nemzedéke előtt, akik nagyszerű munkájukkal hozzájárultak a magyar néptáncművészet világsikeréhez.
(Zsuráfszki Zoltán)
Közreműködik: a Budapest Táncegyüttes (művészeti vezető: Zsuráfszki Zoltán) és a Honvéd Táncszínház (művészeti vezető: Novák Ferenc) valamint a Budapest Táncegyüttes és a Honvéd Együttes népzenészei (zenei vezető: Árendás Péter)
asszisztensek: Valach Gábor, Tompa Attila, Hajdú Flórián, Hortobágyi Gyöngyvér, Makovínyi Tibor
Rendező: ZSURÁFSZKI ZOLTÁN (Érdemes Művész)
Zenei szerkesztő: Kiss Ferenc, Grafika: Ludvig Dániel, Debreczeni András, Jelmez: Imrik Zsuzsa, Debreceni Ildikó, Fotó: Dusa Gábor, Szcenika: Bornyi Gábor, Díszlet: Iványi Árpád, Művészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa