Színházak
Nemzeti Színház
- 2025/2026
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 1991/1992
- 1988/1989
- 1985/1986
- 1984/1985
Vörösmarty Mihály - Szarka TamásCsongor és Tünde
- CsongorJuhász Péter
- TündeBattai Lili Lujza
- MirigyKatona Kinga
- IlmaPolyák Anita
- BalgaSéra Dániel
- KalmárKrauter Dávid Róbert
- KurrahKrauter Dávid Róbert
- FejedelemJakab K. Tamás
- BerrehJakab K. Tamás
- TudósWinkler Tamás Ábel
- DuzzogWinkler Tamás Ábel
- LedérBubik Réka e.h.
- Az Éj királynőjeTabajdi Anna e.h.
- RókalányNoé Zoé
- UtcagyerekMarton-John Tharun
- KisfiúBelinszki Bernárd
- rendezőVidnyánszky Attila
- díszlettervezőFejes Szabolcs e.h.
- jelmeztervezőBerzsenyi Krisztina
- videóGombos Ágnes
- hangszerelésFambauer Péter
- stúdiómunkákFambauer Péter
- énekHolocsy Krisztina
- korrepetitorVitus Eszter
- súgóGróf Kati
- ügyelőKödmen KrisztiánCsasztvan András
- rendezőasszisztensKernács Péter
„Minden országot bejártam,
Minden messze tartományt,
S aki álmaimban él,
A dicsőt, az égi szépet
Semmi földön nem találtam.”
Nemzeti Színházban történt 1879-es bemutatója óta a Csongor és Tünde a magyar drámairodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb műve lett. Vörösmarty klasszikusa Vidnyánszky Attila rendezésében 2016 óta szerepel a Nemzeti Színház repertoárján. A prózai változat után ezúttal új formában szólal meg a mű. A Ghymes együttes alapítója, Szarka Tamás zenésítette meg Vörösmarty szövegét és teremtett egy különleges, kortárs hangzásvilágot, közelebb hozva a fiatalokhoz az emberi lét alapkérdéseit. „Ez az előadás legalább annyira zajlik a külső világban, mint az emberi lélek belsejében” – mondja a rendező. „A kiindulópont, a zenék is a mából szólalnak meg. A darabban megjelenő Hármas út pedig – a mindenkor előttünk álló választás lehetősége, kényszere – a felnőtt életét kezdő friss generáció számára is a nagy döntés pillanatát jelenti. Mert a társra találás szent aktusa a legfontosabb csoda, amit az ember az életében megélhet.”
Csongor egy átlagos diák. Kezébe kerül egy könyv, de már az első oldalnál lecsukódnak a szemei. Álmodik. Hogy ez a valóság vagy Tündérország, maga sem tudja. Álmában találkozik az ,,égi széppel”, legmélyebb vágyával: egy gyönyörű lánnyal, Tündével. Csongor össze van zavarodva – melyik világban fogja utolérni a szerelmet?
Vörösmarty drámájának szereplői vadul keresik a boldogságot. Ki ebben, ki abban.
Míg Csongor Tündérhonba, Tünde a földre vágyik. A fiatalok körbejárják a világot egymásért, útjuk a tévelygés, a futó találkozás és az újbóli keresés próbája. Végül el kell jutniuk a pokol fenekére is, mert a kút alján nyílik az út az ég felé. Mindent ki kell engedni a kezükből, így találnak otthonra a másiknál. Ahogy Tünde mondja az utolsó jelenetben: Nézz körűl, s ha tartja kedved, / e gyönyörfa és ama lak / mind reád vár, mint sajátod / s boldog alkotójok: én.”
Az előadásban használt hangfelvételeken az Újbudai Babszem Néptánccsoport tagjai hallhatóak, valamint részletek a Csongor és Tünde hangoskönyvből (r.: Vámos László, Hungaroton 2000).
2025. 11. 28.


















