Romantika, humor és fülbemászó dallamok egy kis csavarral – Elkezdődtek a Lili bárónő próbái
Gál Orsolya
„Kecskeméten az operett műfaja nagyon fontos, és ha van valaki, aki ezzel bátran, színesen, ugyanakkor hagyománytisztelően mer kacérkodni, akkor azt biztosan állíthatom, hogy nem más, mint Béres Attila” – emelte ki Kovács Lehel művészeti vezető a darab pénteki olvasópróbáján.
Béres Attila 2019-ben rendezett legutóbb Kecskeméten, akkor a Chicago című musicalt vitte színre. Idén örömmel jött vissza a teátrumba. „Köszönöm, hogy újra itt lehetek. Nagyon kötődöm ehhez a színházhoz” – emelte ki Béres Attila.
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekről, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”.
Béres Attila 20 évvel ezelőtt találkozott először a Lili bárónő című darabbal rendezőként, akkor az Operettszínház akkori igazgatója, Kerényi Miklós Gábor kérte fel erre a feladatra. Ez volt élete második zenés darabja. „A Lili bárónő az én zenés születéstörténetem, ennek kapcsán értettem meg sok dolgot a zenés színházzal kapcsolatban. Nagyon sokszor kértek az elmúlt húsz évben arra, hogy rendezzem meg újra ezt a darabot, de sosem vállaltam el. Amikor viszont jött a kecskeméti színháztól az ötlet, igent mondtam.”
Béres Attila neve garancia arra, hogy a történetben lesz egy különleges csavar is. „Lesz benne egy olyan szereplő, aki az operett összes attribútumát megjeleníti majd a színpadon. Hegedűs Zoltán fog eljátszani benne mindent, ami a műfaj sajátossága. 18 különböző módon kell megjelennie, 18 különböző figurát alakít majd az előadásban. Többrétegű darab lesz, amiből haza lehet vinni azt is, hogy a bonviván és a primadonna egymásba szeret, de megkapja az előadás azt a szürrealizmust is, ami ennek a műfajnak a sajátja.”
A darab díszlete egy kastélyt idéz majd elénk. Az épület már jelentősen felújításra szorulna, benőtte a gyom, a falakat pedig áttörték a fák. Ebben a ’30-as éveket idéző környezetben Lili bárónő szerepében Vajda Borókát láthatja majd a nagyérdemű, aki ebben a darabban debütál a kecskeméti teátrumban.
Illésházy László grófot Koltai-Nagy Balázs, Malomszegi bárót Sipos Imre, Illésházy Agatha grófnőt Magyar Éva, Illésházy Krisztina grófnőt Csapó Virág, Frédit Járai Máté, Clarisse művésznőt Szabó Dorottya, Becsei tiszttartót Fazakas Géza alakítja, Hegedűs Zoltán pedig az említett számos különböző szerepben lép majd színpadra.
Huszka Jenő és Martos Ferenc operettjét Gádor Béla és Darvas Szilárd, majd Ari-Nagy Barbara dolgozta át. Közreműködik a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenekara. Dramaturg: Ari-Nagy Barbara. Jelmez- és díszlettervező: Erős Hanna. A koreográfiáért Bodor Johanna és asszisztensként Raj Martin felel. A zenei vezető Iván Sára, aki karmesterként is részt vesz az előadásban Drucker Péterrel felváltva. A darab zenei munkatársai pedig Csiszer Máté, Lestákné Valasek Szilvia és Madarász Éva lesz.