Július 19., 19.00 órakor     Várszínpad

Csík Zenekar

Majorosi Marianna – ének, Barcza Zsolt – cimbalom, BartókJózssf – nagybőgő, Csík  János – hegedű, Kunos Tamás – brácsa, Makó Péter – fúvós, Szabó Attila – hegedű
A népi és a popkultúra átjárhatóbbá tételével jutott a kecskeméti Csík Zenekar a csúcsra, anélkül, hogy a népzenei hagyományban való elmélyültségéből engedett volna. Huszonnyolc éves fennállása alatt olyan kirívó népszerűségre tett szert, amely népzenei életünkben korábban elképzelhetetlen volt. Pályafutása első szakaszában főleg táncházi muzsikát játszott, jellegzetes (három prímásra, férfi és női énekhangra, valamint többszólamú énekre épülő) előadásmóddal. Aztán új fejezetet nyitott, életművében és a hazai világzenében egyaránt. A mérföldkőnek számító Senki nem ért semmit című albumával új stílust teremtett, oly módon dolgozva fel könnyűzenei szerzeményeket, hogy azok belesimuljanak a népzene szövetébe. Ezzel pedig azt bizonyította, hogy a népzene azoknak a városi fiataloknak a szívét is összeszoríthatja, akik legfeljebb tanulmányaikból ismerik a népi kultúrát.

Lipták Dániel és a Mentés Másként

Lipták Dániel – hegedű,  Enyedi Ágnes – ének, Csenki Zalán – koboz, Molnár Előd – furulya
Lipták Dániel több ízben díjazott népi hegedűs és tanár nemrég a legendás népzenész és kutató, Halmos Béla hegedűjét vehette át vándordíjként a Táncház Napján. Szegeden született, Gyulán nőtt fel. Tizenhárom évesen kezdett a magyar hegedűmuzsikával foglalkozni. 2000-ben harmadmagával megalapította a – főként erdélyi zenét játszó – szegedi Rozsdamaró zenekart, amely 2005-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. 2002-től a Békés Banda tagja, kutatja és játssza a magyarországi románok zenéjét. Fábri Géza hatására kezdte el gyűjteni, tanulmányozni és népszerűsíteni a moldvai hegedűs hagyományt, később a kárpátaljai ruszinoknál is gyűjtött. 2011-ben szólistaként is elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet.
A 2005-ben alapított Mentés Másként Trió elsősor- ban a magyarság  és a szomszéd népek hagyományos népzenéjét játssza. Zenéjüket saját maguk leginkább „újraénekelt népzenének ” tekintik. Dalaikat az eredeti népzene anyagából, eredeti technikákkal bontják  ki, megelégedve a hagyományos népi hangszerelés eszközeivel. A táncházmozgalom hatására  elsősorban a Délvidék, Erdély, valamint a moldvai csángók népzenéjével foglalkoznak

EtnoRom

Künstler Ágnes – ének, Balog József – ének, Gitár Major László – hegedű, Kovács Krisztián  – ütőhangszerek
Az együttest a roma zene világhírű szólóénekespárja, Künstler Ágnes és Balog József alapította 2005-ben a magyarországi roma zene virtuózaiból. Dalaikra az elmúlt évtizedekben Japántól az Egyesült Államokig milliók ropták, hangjukat a Közép-Európából elsőként felcsendülő „autentikus roma hangként” ünnepelte a közönség.
Az EtnoRom repertoárja az autentikus oláh roma daloktól az elsöprően dinamikus, szvinggel, jazzel fűszerezett „roma világzenéig” ível: a cigány kultúrákat, mélyen parázsló érzéseket dallamba-ritmusba forrasztó zenei világ az együttesvezetők kanyargós életútjának történeteiből fonódik össze és alakul máig.
Az együttes kétszer nyerte meg a Budapest Fringe Feszti- vál szakmai fődíját, elsöprő sikerrel koncertezett töb európai országban és az Egyesült Államokban.

Csángálló zenekar

Csiba Júlia – ének, Sára Csobán – furulya, kavál, Bősze Tamás Jean-Pierre – koboz, ütőgardon, Csiba Mátyás – dob
A zenekar 2009-ben alakult azzal a céllal, hogy a moldvai és gyimesi csángó kultúra zenei világát megpróbálja autentikus formában tükrözni. A zenekar felállása ének, furulya, koboz és a manapság táncházakban elterjedt, s ezáltal nehezen nélkülözhető dob. Műsoraikat szívesen színesítik egy-egy tánc bemutatásával is. A zenekar feladatának tekinti a csángó kultúra ápolását, ezért amikor teheti útnak indul Gyimes és Moldva felé, hogy az ott szerzett élményeket átadhassa hallgatói számára. A rengeteg utazásból és a csángó szó eredetéből kölcsönözték a zenekar nevét. Nagyon sok segítséget kaptak mestereiktől, Hodorog Andás bácsitól, a Szigony zenekartól és legfőképpen Kerényi Róberttől

Több mint két évtizede rendeznek népzenei fesztiválokat kétévente a Gyulai Várszínházban Gedeon József szerkesztésében. Ezeknek a fesztiváloknak a művészeti tanácsadója, állandó fellépője Halmos Béla volt, aki Gyulán élt 18 éves koráig. A táncházmozgalom egyik elindítója fontos szerepet játszott a magyar népzenei életben. Zenészbarátai, kollégái, hazai és külföldi együttesek, neves zenészek sorra kaptak meghívást a gyulai fesztiválokra.

Halmos Béla 1946. június 4-én született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben. 1969-től előbb a Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt itthon, Európában, Amerikában és Japánban.

Népzenével, főként a hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével, 1972-től, a táncházmozgalom indulásától foglalkozott. Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

Népzenekutatóként is dolgozott, a magyar mellett szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét is gyűjtött. Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva elkészítette az első zenekari monográfiát, ezzel 1987- ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig a MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársaként dolgozott. A kezdetektől fogva résztvett a Zeneakadémia népzenei tanszékén az oktatásban. Tanfolyamok vezetőjeként és hegedűtanárként több száz muzsikust tanított itthon és külföldön egyaránt.

2012-ben a Népművészet Mestere Díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozá- sáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világ- örökség részét képező táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért,  rendkívül sok rétű tevékenysége elismeréseként. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.

2013-ban,  67 éves korában,  váratlanul hunyt el budapesti otthonában. A Gyulai Várszínház népzenei fesztiválja 2014-től viseli Halmos Béla nevét, megőrizve szellemi örökségét, hagyományát.