Színházak
Gyulai Várszínház
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 1997/1998
- 1994/1995
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
- 1969/1970
- 1968/1969
- 1967/1968
- 1966/1967
- 1965/1966
- 1964/1965
- 1963/1964
Andrási AttilaFehér szarvas
- Karakán LászlóLénárt LászlóSzabó Sipos Barnabás
- IrmaKarakán feleségeSzemerédi Bernadett
- DorottyaStelly Zsófia
- AdélStelly Zsófia
- GézaSzéplaky Géza
- A Király titkáraDóczy Péter
- LehárFüredi Krisztián
- FániJónás Gabriella
- EzredesKrizsik Alfonz
- VillanyszerelőKrizsik Alfonz
- FőhadnagyKálló Béla
- rendezőAndrási Attila
- díszlettervezőHúros Annamária
- jelmeztervezőHarák Judit
- dramaturgSzigeti Réka
- rendezőasszisztensSzuromi Bernadett
„A világ magyarságáért” elismeréssel kitüntetett Udvari Kamaraszínház legújabb előadása a Fehér Szarvas. Az utolsó koronázott magyar király, IV. Károly hazatérésére tett kísérletekről, és az ezt övező szervezkedésekről eddig még senki nem írt színdarabot. Az Andrássy Attila, a színház alapítója és művészeti vezetője, által írt színdarab témája sorsok lendületes ütközése, egy világ, amely végleg tovatűnik. Magyarország 1920-as szétszabdalása akkor is, és most is fájó téma annak, aki a magyar történelem iránt igazán érdeklődik, vagy éppen színházban, előadás formájában akar foglalkozni ezzel. Az előadás az egyik szálon bemutatja, hogy mi történik a magyar úrral és feleségével immár román földön: birtokukat elveszik, udvarházukat kirabolják, kertjüket kifosztják, és zaklatják őket a Securitate emberei, valamint ezen felbátorodva a saját cselédeik is. Az elcsatolt területekről menekül a magyarság meghatározó rétege. A második felvonásban már Budapesten vagyunk, ahol az utolsó koronázott magyar király hazatérését készíti elő egy végsőkig elszánt csapat. Egy ilyen fontos történelmi pillanatban is ott van a mindenkori ember életében a szerelem, az ármány, a kémkedés, a féltékenység, és ezek mind hozzájárulnak sorsok tönkretételéhez, vagy éppen a felemelkedéshez, akár a történelem menetéhez is.
Az előadás záróképében úgy tűnik, hogy sikerül megalapítani a Fehér Szarvas Társaságot, mindenki ugyanazt szeretné, hogy a fehér szarvas - csodaszarvas mint jelkép, vezessen a fény felé, de ez csak a látszat. Mindenki álarcot visel, másnak szeretne látszani, mint ami valójában, az érdekeinek megfelelően váltogatja az álarcát. A megerőszakolt koccint az erőszakolójával, a megvert a kínzójával. És jön a hír: a király visszatért. Ebben a pillanatban derül ki igazán, hogy ki hová tartozik. Az előadás utolsó mondata valójában megsemmisítő: ha az uralkodó látná, hogy mit tettek alattvalói az országával, akkor lehet, hogy ő is elmenekülne.
A szereplők életén, megpróbáltatásain keresztül valós képet kapunk a ’20-as évek elejének magyar viszonyairól, s példát bátorságból, hitből, hazaszeretetből és szerelemből.
Az előadás gondolkodásra késztet, valamint arra, hogy levegyük álarcainkat, mert az számít igazán, ami alatta van. S mint hajdan Nimród fiait, talán minket is tud vezetni a fehér szarvas.
Az Udvari Kamaraszínház alapítója és művészeti vezetője, Andrási Attila által írt színdarab témája Trianon utáni sorsok lendületes ütközése, egy világ, amely végleg tovatűnik. Magyarország 1920-as szétszabdalása akkor is, és most is fájó téma annak, aki a magyar történelem iránt igazán érdeklődik, vagy éppen színházban, előadás formájában akar foglalkozni ezzel. Az előadás egyik szála bemutatja, hogy mi történik a magyar úrral és feleségével immár román földön. Az elcsatolt területekről menekül a magyarság meghatározó rétege. A második felvonásban már Budapesten vagyunk, ahol az utolsó koronázott magyar király hazatérését készíti elő egy végsőkig elszánt csapat. Egy ilyen fontos történelmi pillanatban is ott van a mindenkori ember életében a szerelem, az ármány, a kémkedés, a féltékenység, és ezek mind hozzájárulnak sorsok tönkretételéhez, vagy éppen a felemelkedéshez, akár a történelem menetéhez is.A szereplők életén, megpróbáltatásain keresztül valós képet ka-punk a ’20-as évek elejének magyar viszonyairól, s példát bátor-ságból, hitből, hazaszeretetből és szerelemből.