Bródy János önálló előadói pályafutása a hetvenes évek végén a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon kezdődött. Az Illés és a Fonográf zenekarban eltöltött évek után olyan dalok születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy ironikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé. Olyan idők jártak akkor, mikor dalokban tört a felszínre sok mélyen elfojtott érzés és gondolat. Bródy János a maga szerénynek mondott előadói képességeivel is hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, és első felvételeinek népszerűsége következtében hamarosan a hatóságok által gyanakodva figyelt és a hivatalos kultúrpolitikusok bánatára közkedvelt szereplője lett az ifjúsági klubok hálózatának.

"Az Illés szekerén" című Album, 2011-ben került forgalomba és komoly meglepetéseket tartogatott még azoknak is, akik jól ismerték Bródy János eddigi pályafutását. Az alkotók szándékai szerint az Illés zenekar hagyományainak szellemében került összeállításra az izgalmasan sokszínű zenei anyag. A 60-as évek világára visszatekintve a 60-as éveiben járó szerző ezzel az albummal mintegy összefoglalja zenei pályafutását.

Bródy János a rá jellemző iróniával a magyarock hangfoglalásáról szóló zenei Feszty-körképnek nevezte a tizennégy dalból álló zenei novelláskötetet, mely most is hasznos és tartalmas segítségül szolgál az eltűnt idők nyomában járó felfedezőknek, valamint kockázatok és mellékhatások nélkül erőt ad és vigaszt nyújt az utca másik oldalán járóknak is.