Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház története
Kárpátalján hivatásos színházi társulat sohasem létezett. Hogy az itteni színházszerető közönség mégis láthatott színházi előadásokat az a Beregszászi Népszínház lelkes művészeinek köszönhető. A Schóber Ottó vezette amatőr társulat 1952-ben alakult, s egészen az 1980-as évek végéig tevékenykedett.
1989 nyarán a helyi újságok hírül adták, hogy a „kárpátaljai magyar nemzetiség színházi életének fejlesztése érdekében" a kijevi Karpenko-Karij Film-és Színművészeti Főiskolán önálló magyar csoport oktatását kezdik meg a hamarosan kezdődő új tanévben. A színjátszás iránt vonzalmat és tehetséget érző fiatalok kiválasztására a napokban tehetségkutató versenyt tartottak. Négy év múlva ebből a kijevi főiskolán létesített magyar tagozaton végző 16 fős osztályból kerültek ki Kárpátalja hivatásos magyar színházának alapítói.
A színházalapításig vezető út azonban nem volt ilyen egyszerű. Kiderült, hogy a kijevi főiskolán egyáltalán nincs magyarul tudó előadó, márpedig a Kárpátaljáról ide került diákok többsége ekkor csak ezen a nyelven beszélt. A színi tanulmányait oroszul illetve ukránul elkezdő fiatalok abban bízhattak, hogy majd a budapesti főiskola biztosítja a megfelelő vendégtanárokat, illetve, hogy magyarországi részképzéssel anyanyelvi környezetben kapják meg a megfelelő szintű szakmai tudást.
A leendő társulathoz jövendőbeli rendezőket is vártak. A másoddiplomás Vidnyánszky Attila 1987-ben került a főiskolára, s eleve a harmadévre vették fel. Így találkozott már a kezdetek kezdetén a leendő színház színészeinek és jövendőbeli rendezőjének az útja.
Az első előadás
A leendő beregszászi színészgárda az ukrán-magyar kulturális tárcaközi megállapodás értelmében három szemesztert töltött Budapesten, itt került sor vizsgaelőadásukra is. Illyés Gyula Bál a pusztán című művét Vidnyánszky Attila állította színpadra. A darabválasztás szimbolikus jelentéssel bírt, mivel a jövendőbeli színházat Illyés Gyuláról akarták elnevezni. A magyar színészosztály tagjai 1993 nyarán a kijevi Karpenko-Karij Film-és Színművészeti Főiskolán átveszik diplomájukat. A társulat létrejöttének hivatalos dátuma 1993. augusztus 2. igazgatója ettől az időtől kezdve Balázsi József. Kész az állandó repertoárjuk is: Illyés Gyula Bál a pusztán, Shakespeare: Szentivánéji Álom, Brecht Koldusopera, Beckett Godot-ra várva. A beregszászi közönség előtt 1994 márciusában debütált a társulat Shakespeare Szentivánéji álom című művével.
Társulat színházi épület nélkül
Már a kezdetek kezdetén számos terv született arra nézve, hogy Beregszászban hol is lesz a társulat otthona. Az első grandiózus elképzelések még arról szóltak, hogy a város központjában álló zsinagógát - melyet a hetvenes években művelődési házzá építettek át - alakítják át sínházzá. Csakhamar kiderült, hogy egy ilyen hatalmas munka elvégzéséhez sem a társulat támogatására létrejött Illyés Gyula Baráti Kör, sem az ukrán állam nem rendelkezik elegendő pénzzel. Végül is az egykori Oroszlán Szálló épületét jelölték ki a színház ideiglenes, majd végleges otthonául. Az ukrán állam az épület tatarozását a színészlakások kialakítását, míg Magyarország az épület belső terének kialakítását, a fény-és hangtechnika beszerzésének és beszerelésének teljes finanszírozását vállalta magára. Lassan, vontatottan haladt a munka, volt úgy, hogy egész éven át nem mozdult előre semmit az építkezés. Több mint 13 év telt el a színház megalakulása óta, s elmondhatjuk, hogy bár az új színházterem az elmúlt három esztendő során számos nagy sikerű előadásnak adott helyet, a színházépület rendbetételéhez még mindig igen sok munka maradt hátra. Rengeteg az elvégzésre váró tennivaló, a pénz pedig kevés, sokszor a társulat fizetésére sem elegendő.
Mégiscsak sikertörténet
Az ungvári közönség Brecht Koldusoperájában láthatta először a társulatot 1993 novemberében az Ukrán Zenés-drámai Színház alig fűtött épületében. A fiatal színészgárda ekkor kezdte meg a tájolást, járta Kárpátalja falvait, Magyarország különböző településeit. Ám a sok megoldatlan probléma - színházépület, a beígért színészlakások hiánya - miatt egyesek feladni kényszerültek az éppen hogy megkezdett színészi pályát. 1994 tavaszán a 15 színészből csak 11 maradt. Van azért örvendetes hír is: Kijevben újraindult a színészszak a magyaroknak, s a Budapesti főiskola továbbra is fogadja a kárpátaljai színi növendékeket. A szinte kilátástalan körülmények ellenére megszülettek az első elismerések: a társulat a Szentivánéji álommal a szevasztopoli Chersonessos Játékokon a zsűri különdíját nyerte el a Beckett darab pedig a Lembergi Arany Oroszlán fesztiválon 1995 márciusában bemutatásra kerül Prevert Éjjeli látogatók című darabja (Dmitrij Lazorko rendezése) majd a következő év májusában megtartják Oscar Wilde A boldog herceg című mesejátékának premierjét. Hamarosan láthatja a közönség Boccaccio Dekameronjából adoptált Sólyompecsenyét, mely rövidesen a társulat egyik sikerdarabja lesz. Nyáron a Godot-ra várva elnyeri a Kijevi világtalálkozó nagydíját.
Érvágás és vérfrissítés
Közben egy hatalmas érvágás: a folyamatosan anyagi nehézségekkel küszködő társulat hét tagja benyújtja felmondó levelét. 1996 júliusában a Budapesti Színművészeti Főiskolán Kazimir Károly újabb kárpátaljai osztálya vizsgázott. A kilenc fiú és hat lány ének és tánctudásával és az anyanyelv gyönyörű használatával tanár és újságíró egyaránt elégedett.
1997
január:
T. S. Eliott Gyilkosság a székesegyházban című darabjának bemutatója
(Vidnyánszky Attila rendezése)
május 28.:
Lengyelország, Torun, Kontakt '97 Fesztivál, a helyi középkori székesegyházban nagy sikerrel mutatják be az Eliott-darabot, Vidnyánszky főrendező elnyerte az "Ifjú alkotó díjat".
Ugyanebben az évben Grúziában a beregszászi együttes három előadásával magyar napokat rendeznek a Tbilisziben megtartott nemzetközi színházi fesztiválon (a Dekameron, az A boldog herceg, és az Éjféli látogatók kerülnek bemutatásra.)
Kedvező a kritikai visszhangja a belorusziai és a szebeni fellépésüknek.
Az 1997-es mérleg: 48 előadás Kárpátalján, 19 előadás Magyarországon. 1997 novembere: bemutatják Csehov a medve című egyfelvonásosát. Madách Imre Az ember tragédiájának bemutatója 1998 január 23-án.
13 év mérlege: a társulat repertoárján 13 különböző darab szerepel, sikerült gyümölcsöző együttműködést kialakítani más, színházi kollektívákkal, rendszeressé válnak a nemzetközi fesztiválokon való részvételek. A társulat állandó résztvevője a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának. Az együttes megalakulása óta 14 ország közönsége előtt lépett fel. 2005-ben Beregszász adott otthont a Stalker Nemzetközi Fesztiválnak. 2005 februárjában a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, és a Kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Magyar főiskola között megkötött szerződés értelmében a diákok bérletet válthattak, a bérlet tulajdonosok négy-öt előadásból álló sorozatot tekinthetnek meg. Az akcióhoz csatlakozik Beregszász és a környék színházkedvelő közönsége.