Egyetlen nap. Az embernek nem sok, de egy kérésznek egy egész élet: neki egyetlen napja van, hogy kibújjon az iszapból, párt találjon magának, szaporodjon, és a nap végén – neki tényleg bealkonyul…

Történetünk hőse, Tiszavirág, messze sodródik szülőhelyétől, és egy nagyvárosi csatorna partján bújik ki a bábjából. Szerencséjére – vagy pechjére – egy lakótelepi vérszívó banda, a Tetű, a Bolha, az Atka és a Szúnyoglány megszánja őt. Elhatározzák, bearanyozzák a kérész kurta életét, megmutatják a legszebb helyeket, elviszik a legjobb bulikba, keresik a csúcspéldányt, akivel szaporodhatna.

Ám Tiszavirág többet akar. Valamit, amitől értelme lenne ennek az egésznek. Na jó, de mi lehet az? Mit kéne ahhoz csinálni? Vérszívó hőseink azon kapják magukat, hogy amennyiben segíteni akarnak a barátjuknak, sürgősen meg kell találniuk az élet értelmét. Minderre – a természet gonosz szeszélye folytán – 24 órájuk van, mint egy rendes akciófilmben.

Tasnádi István és Vidovszky György az East Balkán és a Harmadik hullám után ismét ifjúsági előadást készít a Bárka Színházban – ám ezúttal zenés, játékos, allegorikus példázatban mesél az identitáskeresésről.